Lakatos Erika : Roma ikonok
 
   
 
 
 


Arhívum:

2000-2002
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008

 

 
 

2009 június 24 - július 11

Múlt, jelen, jövő és az e közti tér, idő és ennek vetülete, ellenfénye az én szememen, a lencsémen keresztül az otthon, a mag, az utazás, a kutatás és a keresgélés a gyökér apró, vad, szálkás, szerteágazó szálai után. Annak figyelése, táplálása, növekedése, aratása és majdnem elfeledése jutott eszembe, amikor már 15 éve éltem New Yorkban. Az M.A. kiállításon "Roma ikonok" kutatása és írása közben döbbentem rá, hogy "itt az idő most vagy soha".
A 6 éves európai utazásaim és a 15 éves new york-i tartózkodásom alatt annyi minden történt, hogy szinte semmire sem emlékszem igazán (szívesen).
Alternatív képeim absztrakt világa emlékeztetnek arra a világra, amit ott hagytam, ahová visszavágytam évekig, és most itt vagyok. Az otthon csöndes, dohos, fakó, poros és mégis édes emlékei, amire ott úgy szomjaztam. Amit a superficial nagyvárosban a felhőkarcolók Manhattan-jében és Brooklyn, a második otthonom Park Slope, Prospect Heights multi-kulti világa alatt vágyakozva álmodtam újra önmagam itthon, otthon. A régi világom új fényében motoszkáló memóriám a legutóbbi munkám, Roma ikonok fény-árnyéka, magányos szigete ami hazaterelt. Az a vizuális matéria, amit hoztam a mások világából a képeimben lélegeznek, életre kelnek és táncra hívnak. Az életem képei portrékban Budapesttől New Yorkig, New Yorktól Budapestig. A csodálatos barátaim, az egyetemen töltött 6 év fáradt, mégis izgalmakkal teli kutatásaim, a tudásszomjam, a gyermekem ihlető, páratlan szépsége, felnevelésének apró bánatai és örömei, az elveszett, elhagyott és titkos szerelmeim könnyei, a végre megtalált Igazim meleg, puha tappancsa, a csöndben és zajban álmodó zseniális hangok játéka a zongorán, az anyám főztjének oltára, teljes odaadása és örökkévalósága, a családok tökéletlen, mégis boldog és hangos idillje, önmagam, barátaim és az univerzum végtelenségének szüntelen éhes és szenvedélyes kutatása.
" A mindenütt jó, de legjobb útközben" (Sir Pecek Lakatos Géza) című fejezetek végtelen memória zónájába lépkedve gondolkodom...

Lakatos Erika